Cöliákia, vagyis lisztérzékenység
Egyre több embert érint az, hogy akár az életvitelre is kiható gondot okoz számára a gabonafélék (búza, árpa és rozs) lisztjéből készített élelmiszerek fogyasztása. Ez az autoimmun betegség a cöliákia, vagy lisztérzékenység. Mit tehet az, aki tapasztalja a kezdetben csak emésztőszervrendszeri panaszokban megnyilvánuló kellemetlen tüneteket?
Mi miatt alakul ki és milyen károsodást okozhat a lisztérzékenység?
Ezeket a tüneteket észlelve gyanítható a cöliákia betegség
Gyermekek esetében a lisztérzékenységre utaló tünetek
Van-e gyógymód, amellyel kezelhető a cöliákia?
Amikor a cöliákia nem emésztőszervi problémát okoz
Vannak-e kockázati tényezők a cöliákia kialakulásában?
A cöliákia lehetséges szövődményei
Keresse fel orvosát, ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán vagy gyermekén
Hogyan diagnosztizálják a lisztérzékenységet?
Mi miatt alakul ki és milyen károsodást okozhat a lisztérzékenység?
A cöliákia a szervezet immunrendszerének zavara miatt kialakuló autoimmun reakció. Az immunrendszer a gabonafélék magját alkotó keményítőn kívül a gabonamagvakban szintén jelen lévő glutenin és gliadin nevű fehérjék keverékére, a sikérre reagálva a saját sejtek és szövetek ellen tévesen indít immunreakciót.
Az autoimmun betegségek veszélye abban rejlik, hogy az alap probléma, vagyis az, hogy a szervezetünk a saját sejtjei és szövetei ellen indít immun-hadjáratot, egyéb szövődményekkel is jár.
Ha kialakul valakinél a lisztérzékenység vagyis a cöliákia, minden élelmiszer, és akár a búzakeményítő tartalmú gyógyszerek és fűszerek is, immunválaszt válthatnak ki a szervezetében. A lisztérzékenység ugyanis azt jelenti, hogy az immunrendszerünk a gabonafélék magjában található glutén nevű fehérjékre immunreakcióval reagál, amint a tápcsatornánk vékonybél traktusát elérik ezek a gluténfehérjék.
Kezdetben rendszeres puffadással, majd hasmenéssel és hányással reagál a szervezetünk arra, ha gabonaliszt tartalmú élelmiszereket fogyasztunk. Amennyiben nem sikerül azonosítani a tüneteket okozó alap betegséget, a tápcsatornánkban komolyabb funkcionális következmények alakulhatnak ki.
Idővel az, hogy rendszeresen kialakul az immunreakció, károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A bélkárosodás gyakran okoz hasmenést, fáradtságot, fogyást, puffadást vagy vérszegénységet. Kezelés hiányában a cöliákia súlyos szövődményekhez is vezethet.
A szöveti roncsolódás megakadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását a bélbolyhokon keresztül, vagyis kialakul egy olyan szövődmény, amelyet malabszorpciónak nevezünk.
Gyermekek esetében további problémákat is okozhat a malabszorpció, vagyis elégtelen tápanyag felszívódás. Az emésztőszervrendszeri tüneteken túl a tápanyaghiányos állapot miatt visszamaradhat a gyermek a növekedésben és fejlődésben.
A lisztérzékenység kialakulásához a genetikai hajlam, a gluténtartalmú ételek fogyasztása és egyéb tényezők is hozzájárulhatnak. A pontos ok azonban nem ismert. Szerepet játszhatnak a cöliákia kialakulásában már csecsemő kortól a táplálási szokások, a gyomor-bélrendszeri fertőzések és a bélbaktériumok, a mikrobiom állapota a tápcsatornában.
Vannak olyan esetek is, amikor a lisztérzékenység műtét, terhesség, szülés, vírusfertőzés vagy súlyos érzelmi stressz után aktiválódik, vagyis feltehetően az immunrendszer valamilyen állapotbeli változáson megy át.
Amikor a szervezet immunrendszere túlreagálja az ételben található glutént, a reakció károsítja a vékonybél apró, hajszálhoz hasonló kiemelkedéseit, az úgynevezett bélbolyhokat. A bélbolyhok felületnövelő szerepet játszanak a felszívódásban.
A tápcsatorna vékonybél traktusában megy végbe a tápanyagok felszívódásának egy része. Itt történik az elfogyasztott táplálék előemésztését követően a vitaminok, ásványi anyagok és más tápanyagok felszívódása és véráramba kerülése.
Érthető tehát, hogy a bélbolyhok bármilyen mértékű sérülése okán, az előemésztett pépes táplálék úgy fog áthaladni a sérült vékonybélszakaszon, hogy nem szívódik fel olyan mértékben tápanyag, amely az egészséges vékonybél esetén felszívódna, így változó mértékű tápanyaghiányt szenved a cöliákiás szervezet.
Ezeket a tüneteket észlelve gyanítható a cöliákia betegség
A lisztérzékenységre nagyon sok jel és tünet utalhat, ami miatt nem egyszerű a betegséget azonosítani. A diagnosztizálást megnehezítheti akár az is, hogy a felnőttek és gyermekek esetében sem azonosak a betegségre utaló jelek.
Az emésztőrendszeri tünetek felnőttek esetében a következők lehetnek:
- Puffadás és gázképződés
- Hasi fájdalom
- Hasmenés
- Hányinger és hányás
- Fogyás
- Székrekedés
- Fáradtság
Mivel széles skálán mozognak a lisztérzékenység tünetei, nagyon sok esetben az is előfordulhat, hogy a kialakult cöliákiára nem emésztőszervrendszeri tünetek utalnak, hanem egyéb jelek figyelmeztetnek arra, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben:
- Fejfájás és fáradtság.
- Szájfekélyek.
- Vérszegénység, amely általában vashiányból ered a csökkent vasfelszívódás miatt.
- Viszkető, hólyagos bőrkiütés, amelyet dermatitisz herpetiformisznak hívnak.
- Idegrendszeri károsodás, beleértve a kezek és lábak zsibbadását és bizsergését, egyensúlyproblémákat és kognitív zavart.
- Ízületi fájdalom.
- Csontvesztés, amit oszteoporózisnak neveznek, vagy a csontok lágyulása, amit oszteomaláciának hívnak.
- A lép csökkent működése, más néven hiposzplenizmus.
- Megemelkedett májenzimek.
Gyermekek esetében a lisztérzékenységre utaló tünetek
A lisztérzékeny gyermekeknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek emésztőrendszeri problémák, mint például:
- Hányinger és hányás
- Krónikus hasmenés
- Puffadt has
- Székrekedés
- Gázképződés
- Halvány, rossz szagú széklet
- Nagy mennyiségű, bűzös széklet
A tápanyagok felszívódásának képtelensége a következőkhöz vezethet:
- Lelassult növekedési ütem
- Fogzománc károsodás
- Fogyás
- Vérszegénység
- Ingerlékenység
- Alacsony termet
- Késleltetett pubertás
- Neurológiai tünetek, amelyek közé a cöliákia kapcsán a figyelemhiányos/hiperaktivitási rendellenességet (ADHD), tanulási nehézségeket, fejfájást, mozgáskoordinációs problémákat és görcsrohamokat soroljuk.
Van-e gyógymód, amellyel kezelhető a cöliákia?
A lisztérzékenységre nincs olyan gyógyír, amellyel az immunrendszer téves reakcióját meg lehetne szüntetni, azaz teljes gyógyulást nem tudunk semmilyen kezeléssel elérni.
A tüneteket azonban lehet enyhíteni és kezelni. A szigorú gluténmentes étrend segíthet abban, hogy ne jelentkezzenek a glutén miatt a tünetek. A glutén kiiktatása az étrendből nem egyszerű és nagyon sok körültekintést igényel. A gluténmentes életmód kialakításában segítségünkre lehet a gasztroenterológus szakorvos vagy a dietetikus szakember.
Az úgynevezett lisztmentes diéta hozzájárulhat a bél szöveteinek és nyálkahártyájának a regenerálódásához, amelynek eredményeként pedig a tápanyagfelszívódás javulhat.
A cöliákia kezelésének egyetlen módja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A glutént tartalmazó ételek közé tartoznak:
- Árpa
- Bulgur
- Durum
- Farina
- Graham liszt
- Maláta
- Rozs
- Szemolina
- Tönkölybúza
- Tritikálé
A dietetikus segíthet egészséges gluténmentes étrend tervezésében. Még a nyomokban előforduló glutén is káros lehet, még akkor is, ha nem okoz tüneteket.
A glutén elrejtve is jelen lehet ételekben, gyógyszerekben és nem élelmiszer-termékekben, például:
- Módosított élelmiszer-keményítő, tartósítószerek és élelmiszer-stabilizátorok
- Receptre- és vény nélkül kapható gyógyszerek
- Vitamin- és ásványianyag-kiegészítők
- Gyógynövény- és táplálékkiegészítők
- Rúzsok
- Fogkrém és szájvíz
- Oltári ostya
- Borítékok és bélyegek ragasztója
- Gyurma
- Bizonyos sminktermékek
A glutén eltávolítása az étrendből általában csökkenti a vékonybél gyulladását, és segít a gyógyulásban. A gyermekek gyorsabban gyógyulnak, mint a felnőttek.
Ha a vérszegénység vagy tápanyaghiány súlyos, táplálékkiegészítőkkel kell pótolni a vitaminokat és ásványianyagokat, hogy ne jelentkezzenek hiánytünetek. Érdemes szedni az alábbiakat:
- Réz
- Folsav
- Vas
- B-12 vitamin
- D-vitamin
- K-vitamin
- Cink
A vitaminokat és kiegészítőket általában tabletta formájában szedik. Ha az emésztőrendszer nehezen szívja fel ezeket, injekció formájában is beadhatók.
Amikor a cöliákia nem emésztőszervi problémát okoz
A gluténérzékenység miatt sok érintettnél nem elsődlegesen emésztőszervi tünetek, hanem Dermatitisz herpetiformisz alakul ki, amely egy kellemetlen, hólyagos bőrbetegség.
Általában a könyökön, térden, törzsön, fejbőrön vagy a fenéken válik tartósan kiütésessé a bőrfelület, amikor gluténtartalmú élelmiszert fogyaszt a beteg.
Ez az állapot gyakran olyan vékonybél-elváltozásokkal jár együtt, amelyek megegyeznek a lisztérzékenységben tapasztaltakkal, de ez a fajta bőrbetegség nem mindig okoz emésztési problémákat.
Az egészségügyi szakemberek a dermatitisz herpetiformiszt gluténmentes étrenddel vagy gyógyszerrel, esetleg a kettő kombinációjával kezelik.
Vannak-e kockázati tényezők a cöliákia kialakulásában?
Amellett, hogy alapjában véve nem lehet egyelőre pontosan tudni, hogy milyen tényezők váltják ki az immunrendszer meggyengülése vagy zavara miatt kialakuló lisztérzékenységet, megfigyelték, hogy rizikó faktornak tekinthetők a cöliákia kialakulása szempontjából az alábbi állapotok:
- Vér szerinti családtag lisztérzékenységben vagy dermatitisz herpetiformiszban szenved
- 1-es típusú diabétesz
- Down-szindróma, Williams-szindróma vagy Turner-szindróma
- Autoimmun pajzsmirigybetegség
- Mikroszkópos kolitisz
- Addison-kór
A cöliákia lehetséges szövődményei
A kezeletlen lisztérzékenység a következőkhöz vezethet:
- Alultápláltság. Ez akkor következik be, ha a vékonybél nem tud elegendő tápanyagot felszívni. Az alultápláltság vérszegénységet és fogyást okozhat. Gyermekeknél lassú növekedést és alacsony termetet eredményezhet.
- Csontgyengülés. Gyermekeknél a kalcium és a D-vitamin malabszorpciója a csontok lágyulásához vezethet, amit oszteomaláciának vagy angolkórnak neveznek. Felnőttek esetében csontritkuláshoz vezethet ugyanez a kalcium és D-vitamin hiány. A csontritkulás kezdeti stádiuma a csontállomány csökkenése az oszteopénia. Ha az állapot tovább romlik, akkor alakul ki az oszteoporózis, vagyis a csontritkulás.
- Meddőség és vetélés. A kalcium és a D-vitamin malabszorpciója hozzájárulhat a reprodukciós problémákhoz.
- Laktózintolerancia. A vékonybél károsodása hasi fájdalmat és hasmenést okozhat tejtermékek fogyasztása után. Ezt a tej cukortartalma a laktóz okozza. Miután a cöliákiát kezelik és a bélbolyhok állapota javul, sok esetben az érintett személynél elmúlik a tejcukor érzékenység és újra tud majd tejtermékeket fogyasztani.
- Rák. Azoknál a lisztérzékeny embereknél nagyobb az esélye a bélrendszeri daganatok, vagyis a bélrendszeri limfóma és vékonybélrák kialakulásának, akik nem tartják be a gluténeliminációs diétát.
- Idegrendszeri állapotok. A lisztérzékeny emberek esetében olykor görcsrohamok jelentkezhetnek vagy a kéz és láb idegeit érintő betegség alakulhat ki. Ez utóbbi az úgynevezett perifériás neuropátia.
Keresse fel orvosát, ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán vagy gyermekén
Amennyiben a lisztérzékenységre jellemző tüneteket két hétnél hosszabb ideig tapasztalja, illetve megfigyeli, hogy a glutén tartalmú ételek fogyasztása kiváltja vagy felerősíti a tüneteket, annak kerülése pedig a tünetek enyhülésével, vagy megszűnésével jár, mindenképpen forduljon gyermekgyógyászhoz, gasztroenterológus és dietetikus szakemberhez a mielőbbi segítség érdekében.
Mielőtt gluténmentes étrendbe kezd, feltétlenül konzultáljon orvosával.
A cöliákia kimutatására alkalmazott vizsgálatokat még azt megelőzően el kell végezni, hogy a páciens visszavenné a gluténfogyasztást, vagy kiiktatná a glutént az étrendjéből. A diagnosztizáló vizsgálatok nem mutatnak megbízható eredményt akkor, ha már az érintett személy nem eszik gluténtartalmú ételeket.
Hogyan diagnosztizálják a lisztérzékenységet?
Sok cöliákiában szenvedő ember nem is tudja, hogy érzékeny a gluténra. Általában két vérvizsgálat segíthet a betegség diagnosztizálásában:
- Szerológiai vizsgálat: Ez a teszt ellenanyagokat keres a vérben. Bizonyos antitestfehérjék emelkedett szintje azt jelzi, hogy a szervezet immunreakciót mutat a gluténre.
- Genetikai vizsgálat: Ez a teszt az emberi leukocita antigének (HLA-DQ2 és HLA-DQ8) jelenlétét vizsgálja, amelyek kizárhatják a cöliákia lehetőségét.
Fontos, hogy a gluténmentes diéta elkezdése előtt végezzék el a cöliákia teszteket, mert a glutén elhagyása megváltoztathatja a vérvizsgálatok eredményeit.
Ha ezek a tesztek cöliákiát mutatnak ki, az alábbi vizsgálatokat rendelhetik el:
- Endoszkópia: a vizsgálat során apró kamerával ellátott hosszú csövet vezetnek szájon át a vékonybélbe. A kamera segítségével térképezik fel a vékonybél állapotát és szövetmintát (biopsziát) vehetnek a bolyhok károsodásának elemzéséhez.
- Kapszula-endoszkópia: Ez a vizsgálat egy apró, vezeték nélküli kamerát használ, amely vitamin méretű kapszulában van elhelyezve. A kapszulát lenyeli a páciens, és ahogy végighalad az emésztőrendszeren, több ezer képet készít, amelyeket egy rögzítőre továbbítanak. Ezt a vizsgálatot akkor használják, ha a vékonybél gyomortól távolabbi szakaszainak a vizsgálata szükséges.
Ha dermatitisz herpetiformiszra gyanakszanak, a bőr szövetmintáját is megvizsgálhatják mikroszkóp alatt.
Ha cöliákiát diagnosztizálnak, további vizsgálatokkal ellenőrizhetik az ásványi anyagok, valamint a tápanyagok, például az A-, B-12-, D- és E-vitamin felszívódásának mértékét, a hemoglobin és májenzimek szintjét.
A fenti vizsgálatokon túl a csontok egészségét is ellenőrizhetik csontsűrűség-méréssel.
Rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges annak biztosítására, hogy a tünetek javultak-e a gluténmentes diéta hatására. A szakorvos vérvizsgálatokkal ellenőrizheti az eredményeket.
Gyermekeknél általában 3-6 hónap alatt gyógyul meg a vékonybél, míg felnőtteknél a teljes gyógyulás évekig is eltarthat.
Ha a tünetek továbbra is fennállnak vagy visszatérnek, endoszkópiás biopszia szükséges lehet annak megállapításához, hogy a vékonybél meggyógyult-e.
A fentiek ismeretében forduljon bizalommal a háziorvoshoz, aki szükség esetén tovább utalja a megfelelő szakorvosokhoz.
