Lupus

Milyen betegség a lupus, mi okozza és hogyan kezelhető?

A lupus olyan betegség, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet immunrendszere a saját szöveteit és szerveit támadja meg (autoimmun betegség). A lupus okozta gyulladás számos különböző szervrendszert érinthet. A gyulladásos reakció kialakulhat az ízületekben, a bőrön, a vesékben, de az autoimmun reakció kihathat a véredényekre, az agyra, a szívre és a tüdőre is.

Milyen tüneteket tapasztalhatunk, ha kialakul a lupus?

Mi miatt alakulhat ki a lupus?

A lupus kialakulása szempontjából vannak-e kockázati tényezők?

Milyen szövődményekkel járhat a lupus?

Hogyan diagnosztizálható a lupus?

Hogyan kezelhető a lupus?

A lupus diagnosztizálása amiatt nem egyszerű, mert azok a jelek és tünetek, amelyek kísérik más betegségekre is jellemzők lehetnek.

A lupus egyik jellegzetes tünete a pillangó alakú arckiütés, amely mindkét orcán elterül. Ez a bőrtünet sok, de nem minden lupusos megbetegedés esetében fordul elő.

Egyesek eleve hajlamosak lehetnek a lupus kialakulására, amelyet fertőzések, bizonyos gyógyszerek vagy akár a napfény is kiválthat. Bár a lupus nem gyógyítható, kezeléssel a tünetek kontrollálhatóvá tehetők.

Milyen tüneteket tapasztalhatunk, ha kialakul a lupus?

A lupus esetei sajnos nagyon sokfélék. Ennek az autoimmun megbetegedésnek a jelei és tünetei jelentkezhetnek hirtelen, de kialakulhatnak fokozatosan is. A lupus tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak.

A betegségre utaló jeleket az érintettek észlelhetik átmenetileg, de tartósan is. A legtöbb lupusos beteg enyhe betegséggel él, amelyet fellángolások jellemeznek – ezek olyan időszakok, amikor a jelek és tünetek rosszabbodnak egy ideig, majd javulnak vagy akár teljesen eltűnnek.

A beteg által tapasztalt tünetek attól függően változatosak lehetnek, hogy a lupus melyik szervrendszert érinti az adott személy esetében. Ennek az egészségi állapotnak a leggyakoribb jelei és tünetei az alábbiak szoktak lenni:

• Fáradtság
• Láz
• Ízületi fájdalom, ízületek merevsége és duzzadt ízület
• Pillangó alakú kiütés az arcon, amely az orcákat és az orrnyerget borítja, vagy kiütések a test más területein
• Bőrelváltozások, amelyek napfény hatására jelennek meg vagy súlyosbodnak
• Az ujjak és a lábujjak kifehérednek vagy elkékülnek hideg hatására vagy stresszes időszakokban
• Légszomj
• Mellkasi fájdalom
• A szem kiszáradása
• Fejfájás, zavartság és memóriazavar

Mi miatt alakulhat ki a lupus?

Mivel a lupus autoimmun betegség, akkor alakul ki, amikor az immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges szöveteit. Valószínű, hogy a lupus a genetikai hajlam és a környezeti tényezők kombinációjának hatására jelentkező betegség.

Úgy tűnik, hogy azok az emberek, akiknek örökletes hajlama van a lupusra, akkor betegednek meg, amikor kapcsolatba kerülnek valamilyen jellegzetes kiváltó környezeti tényezővel, ilyen lehet:

• Napfény. A napfény lupusos bőrelváltozásokat válthat ki, vagy belső szervi reakciót indíthat el azoknál, akik erre hajlamosak.
• Fertőzések. Egyeseknél egy fertőzés indíthatja el a lupust, de kiválthat visszaesést is a már kialakult betegség esetében.
• Gyógyszerek. Bizonyos vérnyomáscsökkentők, görcsoldó készítmények és antibiotikumok lupus kialakulásához vezethetnek. A gyógyszer indukálta lupusban szenvedő emberek állapota általában javul, amikor abbahagyják a gyógyszer szedését. Ritka esetben azonban a tünetek a gyógyszer elhagyása után is fennmaradhatnak.

A lupus kialakulása szempontjából vannak kockázati tényezők

A lupus kockázatát növelő tényezők a következők:

• Nem. A lupus gyakoribb a nőknél.
• Életkor. Bár a lupus bármely életkorban előfordulhat, leggyakrabban 15 és 45 év között diagnosztizálják.

Milyen szövődményekkel járhat a lupus?

A lupus okozta gyulladás a szervezetünk számos területét érintheti:

• Vesék: A lupus súlyos vesekárosodást okozhat.
• Agy és központi idegrendszer: Ha a lupus az agyat érinti, fejfájás, szédülés, viselkedésváltozások, látászavarok, sőt akár stroke vagy görcsroham is előfordulhat. Sok lupusos beteg memóriazavarokat tapasztalhat vagy a gondolatainak a megfogalmazása is nehézkessé válhat számára.
• Vér és erek: A lupus a véredényrendszerben is okozhat problémákat. Csökkenhet az egészséges vörösvérsejtek száma (vérszegénység). Fokozódhat a vérzékenység, de járhat vérrögképződés kockázatával is. Az erek gyulladását is kiválthatja.
• Tüdő: A lupus növeli a mellhártya gyulladásának esélyét, ami fájdalmassá teheti a légzést. Tüdővérzés és tüdőgyulladás is előfordulhat lupus miatt.
• Szív: A lupus a szívizom, az artériák vagy a szívburok gyulladását okozhatja. A szív- és érrendszeri betegségek és a szívroham kockázata szintén jelentősen megnőhet a lupusos betegek körében.

Hogyan diagnosztizálható a lupus?

A lupus diagnosztizálása nehéz, mert ennek az autoimmun betegségnek a jelei és tünetei idővel változhatnak, és sok más betegség tüneteivel átfedésben lehetnek.

Egyetlen vizsgálat sem képes önmagában diagnosztizálni a lupust. A vér- és vizeletvizsgálatok, a jelek és tünetek, valamint a fizikális vizsgálat eredményeinek kombinációja képezi a diagnózis alapját.

Laboratóriumi vizsgálatok:

• Teljes vérkép. Ez a vizsgálat méri a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék számát, valamint a vörösvértestekben található hemoglobin mennyiségét. Az eredmények utalhatnak vérszegénységre, amely gyakori a lupus esetében. Alacsony fehérvérsejt- vagy vérlemezke-szám szintén előfordulhat lupus esetén.
• Vörösvértest-süllyedési sebesség. Ez a vérvizsgálat megmutatja, milyen gyorsan ülepednek le a vörösvértestek egy cső aljára egy óra alatt. A normálisnál gyorsabb süllyedési sebesség szisztémás betegséget, például lupust jelezhet. Az ülepedési sebesség azonban nem konkrét jele egyetlen betegségnek sem, de emelkedhet lupus, fertőzés, más gyulladásos állapot vagy rák esetén is.
• Vese- és májfunkció vizsgálata. Vérvizsgálat segítségével meg lehet állapítani, mennyire működnek jól a páciens veséi és a mája. A lupus érintheti ezeket a szerveket.
• Vizeletvizsgálat. A vizeletminta vizsgálata kimutathatja a megnövekedett fehérjeszintet vagy vörösvértestek jelenlétét a vizeletben, ami arra utalhat, hogy a lupus a veséket is érinti.
• Antinukleáris antitest (ANA) teszt. Az immunrendszer által termelt antitestek jelenlétének pozitív eredménye a fokozott immunaktivitást jelzi. Bár a legtöbb lupusos beteg pozitív ANA tesztet produkál, a pozitív ANA teszt önmagában nem jelenti feltétlenül a lupus meglétét. Ha az ANA teszt pozitív, az orvos további, specifikusabb antitestvizsgálatokat javasolhat.

Képalkotó vizsgálatok
Ha az orvos gyanítja, hogy a lupus a tüdőt vagy a szívet érinti, a következő vizsgálatokat javasolhatja:

• Mellkasröntgen. A mellkas képe kóros árnyékokat mutathat, amelyek folyadék vagy gyulladás jelenlétére utalhatnak a tüdőben.
• Echokardiográfia. Ez a vizsgálat hanghullámok segítségével valós idejű képet készít a dobogó szívről. Segítségével ellenőrizhető a szívbillentyűk és a szív más részeinek állapota.

Hogyan kezelhető a lupus?

A lupus kezelése attól függ, hogy milyen panaszokkal, jelekkel és tünetekkel fordul a beteg orvoshoz. Annak eldöntése, hogy szükséges-e kezelés és milyen gyógyszereket kell alkalmazni, körültekintő egyeztetést igényel a szakorvossal. A konzultáció során a kezelőorvos felvázolja az érintettnek a kezelés lehetséges előnyeit és kockázatait.

Ahogy a tünetek fellángolnak és csillapodnak, előfordulhat, hogy a kezelés során alkalmazott gyógyszereket vagy az adagolásukat módosítani fogja a kezelőorvos. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a lupus kontrollálására a következők:

• Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). Az olyan, vény nélkül kapható nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint a naproxén-nátrium (Aleve) és az ibuprofén (Advil, Motrin IB stb.) a lupus-szal járó fájdalom, a duzzanat és a láz kezelésére használhatók. Az erősebb NSAID-ok rendszerint vénykötelesek. Az NSAID-oknak azonban vannak mellékhatásaik, ezekről mindenképpen érdemes tájékozódni.
• Antimaláriás szerek. Az olyan gyógyszerek, amelyeket általában a malária kezelésére használnak, például a hidroxiklorokin (Plaquenil), az immunrendszerre hatnak, és segíthetnek csökkenteni a lupus fellángolásának kockázatát. Mellékhatásai lehetnek a gyomorpanaszok, valamint – nagyon ritkán – a retina károsodása. Rendszeres szemészeti ellenőrzés javasolt e gyógyszerek szedése mellett.
• Kortikoszteroidok. A prednizon és más kortikoszteroidok csökkenthetik a lupus okozta gyulladást. Magas dózisú szteroidokat, például metilprednizolont (Medrol) gyakran használnak a veséket és az agyat érintő súlyos betegség kezelésére. A mellékhatásai közé tartozik a súlygyarapodás, a könnyen kialakuló véraláfutás, a csontok elvékonyodása, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a fertőzések fokozott kockázata. A mellékhatások kockázata magasabb adagok és hosszabb távú kezelés esetén nő.
• Immunrendszer-szupresszánsok. A lupus súlyos eseteinek kezelésére az immunrendszert elnyomó gyógyszerek hasznosak lehetnek. Ilyen készítmény például az azatioprin (Imuran, Azasan), a mikofenolát (Cellcept), a metotrexát (Trexall, Xatmep és mások), a ciklosporin (Sandimmune, Neoral, Gengraf) és a leflunomid (Arava). Lehetséges mellékhatások: fokozott fertőzésveszély, májkárosodás, csökkent termékenység és a rák kockázatának növekedése.
• Biológiai szerek. Egy másik típusú gyógyszer, a belimumab (Benlysta), amely intravénásan kerül beadásra, szintén csökkentheti a lupus tüneteit egyes embereknél. Mellékhatásai közé tartozhat a hányinger, a hasmenés és a fertőzések. Ritkán a depresszió súlyosbodása is előfordulhat.

A rituximab (Rituxan, Truxima) előnyös lehet azok számára, akiknél más gyógyszerek nem bizonyulnak hatásosnak. Mellékhatása lehet viszont allergiás reakció az intravénás infúzióra, valamint kialakulhatnak fertőzések.

Klinikai kezelések során a voklosporin is jó eredményekkel alkalmazható és hatékonynak bizonyul a lupus kezelésében.

A lupus egy sokarcú, krónikus autoimmun betegség, amely bár nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel és odafigyeléssel jól kontrollálható.

A korai felismerés és a személyre szabott orvosi ellátás kulcsfontosságú a szövődmények megelőzésében és az életminőség javításában.

Ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztalsz, különösen, ha azok ismétlődnek vagy tartósak, érdemes orvoshoz fordulni.

A lupus nem feltétlenül jelent teljes lemondást vagy elszigetelődést – a cél az, hogy a betegséggel együtt is teljes életet élhessünk.