Kardiológia - Kardiológus

Kardiológia

A kardiológia a szív és érrendszer problémáival, rendellenességeivel, betegségeivel foglalkozó tudományág. Ezek hátterében állhatnak genetikai és veleszületett okok, de életmódunk is komoly befolyással van szívünk egészségére. A stressz, a túlsúly és más betegségek is kihathatnak szív- és érrendszerünk működésére, amelynek karbantartásáért, kezeléséért érdemes kardiológushoz fordulni.

Mivel foglalkozik a kardiológus?

A kardiológus feladata a különböző ritmuszavarok, a koszorúér-betegségek, valamint a szívbillentyű-zavarok vizsgálata. Fontos szerepet tölt be ezen kívül a szívelégtelenség diagnosztizálásában és kezelésében, valamint a vérzsír-szint megállapításában, az esetleges eltérések kezelésében is. Amennyiben családunkban előfordultak korábban szív- és érrendszeri problémák, úgy mindenképp érdemes rendszeres kardiológiai vizsgálatokon részt venni.

Néhány munkakör szintén megköveteli a fokozott odafigyelést a szívünk egészségére. Ezek közé tartoznak a menedzserek, illetve a fokozott stresszel járó feladatok is. Negyvenöt éves kor fölött pedig már tünetek nélkül, pusztán megelőzés céljából is jó, ha rendszeresen konzultálunk kardiológus szakemberrel.

Milyen tünetekkel forduljunk kardiológushoz?

Az alábbi tünetek kardiológiai kivizsgálást igényelhetnek, amellyel esetenként akár komolyabb problémák is megelőzhetők, ha időben orvoshoz fordulunk.

• Erős szívdobogás,
• a szívritmusban érzékelt eltérések,
• nehézlégzés,
• lábdagadás,
• mellkasi fájdalom, vagy nyomás a szív környékén,
• bizonytalan eredetű mellkasi panaszok,
• szédülés, eszméletvesztés,
• émelygés,
• magas, illetve alacsony vérnyomás.

Melyek a leggyakoribb kardiológiai betegségek?

A kardiológia a szív- és érrendszert érintő betegségekkel, azok kivizsgálásával és kezelésével foglalkozik. A leggyakoribb betegségek között előfordul a magas vérnyomás. a koszorúér betegségek, a szívritmuszavarok, valamint a szívelégtelenség is. Ezek genetikai hajlam, vagy a stresszes, esetleg helytelen életmód hatására is kialakulhatnak, így életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel is gyógyíthatók.

A kardiológus feladata többek között a veleszületett billentyűhibák és billentyűelégtelenségek, az aorta szűkület, valamint a mitrális billentyű beboltosulásának vizsgálata és kezelése is. Szakterületéhez tartoznak továbbá a szív gyulladásos betegségei, a szívizom, a szívburok és a szívbelhártya gyulladása és a veleszületett szívbetegségek kezelése.

Hogyan zajlik egy kardiológiai vizsgálat?

Az első vizsgálat a kórelőzmény felállításával és a panaszok részletes felvételével, azok kivizsgálásával kezdődik, amik segítségével felállítható az anamnézis. Rendszerint részét képezi egy pulzus-, valamint egy vérnyomásmérés is, végül pedig a kardiológus sztetoszkóp segítségével meghallgatja a szív működése közben keletkező hangokat is. Amennyiben szükségét érzi, a szakorvos ezután további diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el, amik segíthetik a pontos diagnózis felállításában.

Ilyen diagnosztikai vizsgálatok például:

EKG

Az elektrokardiográfia hétköznapi nevén EKG a szívműködést kísérő elektromos jeleket vizsgálja, azok változásáról ad pontos képet. Teljesen fájdalommentes, külső vizsgálati módszerről van szó, melynek eredményét az orvos számítógépe monitorán követheti nyomon.

Terheléses EKG

A terheléses EKG vizsgálat során elektródákat helyeznek a testre, amik a szívműködés elektromos jeleit érzékelik. Ezt egy vérnyomásmérővel egészítik ki, miközben a páciens fizikai terhelésnek van kitéve, például kerékpározik. Az orvos a vizsgálat előtt meghatározza az elérendő pulzusszámot és fokozatosan terheli a pácienst az elvégzendő gyakorlat nehezítésével. Terheléses EKG esetén érdemes Dr. Seidner Judit karidológus szakorvoshoz fordulni.

Szívultrahang

Hasonlóan az EKG-hez a szívultrahang is az alapvető kardiológiai vizsgálatok közé tartozik. Segítségével a szakorvos élő mozgóképet alkothat a páciens szívéről, aminek köszönhetően kiszűrhetők a daganatos betegségek és elváltozások a szívben és a nagy erekben. Emellett vizsgálható vele a bal kamra működése és és a szívburokban lévő folyadék is. Szívultrahang végzését vállalja többek között Dr. Gasztonyi Ferenc kardiológus szakorvos.

24 órás vérnyomásmérés

Az ABPM, vagyis 24 órás vérnyomásmérés során a páciensnek egy különleges készüléket kell viselnie, ami bizonyos időközönként rögzíti a vérnyomását. A vizsgálatot kiegészítheti egy élménynapló is, amiben le kell írnunk, mivel foglalkoztunk, mit csináltunk az adott napon. Ennek segítségével állapíthatja meg az orvos, hogy eredményeink az egészséges tartományba esnek, vagy nagy kilengéseket mutatnak. Magas vérnyomás esetén Dr. Dancs Tamás kardiológus szakorvos tud segíteni.

Holter, vagyis 24 órás EKG vizsgálat

A Holter vizsgálat egy hordozható EKG készülék segítségével zajlik, amit a páciensnek a testén kell viselnie. Ez rögzíti a megszabott időtartamban a szívből érkező elektromos jeleket. A készüléket többnyire a nyakban, vagy a derékon kell viselni 24 órán keresztül. Ezalatt nem szabad levenni és nem érheti víz sem.

Szív MR

Mágneses rezonancia vizsgálattal részletes kép készíthető a szív különböző részeiről, a szívüregekről, szívbillentyűkről, szívizomról és szívburokról, valamint ezek környezetéről. Ehhez erős mágneses térre, rádiófrekvenciás hullámokra és egy igen erős számítógépre van szükség a tökéletes kép megalkotásához.

Stressz szív MR

Ennek a vizsgálatnak a segítségével szűrhetőek ki például egyes koszorúér betegségek is. A stressz szív MR során részleges, vagy teljes képalkotásra kerül sor a szív nyugalmi állapotában, amit egy gyógyszeres terheléses vizsgálat követ. Ennek során adenozin terhelés mellett további 5-6 percig vizsgálják a szívet és annak reakcióját a stresszes helyzetre.