A neurológia más nevén ideggyógyászat az agy és a gerincvelő, tehát a központi idegrendszer, valamint az ezekből kiinduló, úgynevezett perifériás idegrendszer vizsgálatának tudománya.
A neurológus feladatai közé tartozik az idegrendszeri eredetű panaszok okainak kivizsgálása. Ezeket okozhatja a központi, vagy perifériás idegrendszer valamilyen szerkezeti, vagy funkcionális elváltozása, esetleg betegsége is. A szakorvos első számú tennivalója, hogy a beteg panaszai alapján olyan vizsgálatokat írjon elő, melyek pontosítják a kórképet és segítenek meghatározni a probléma pontos okát.
Ha a neurológus úgy ítéli meg, hogy sebészi közreműködésre is szükség van páciense gyógyulása érdekében, úgy gyógykezelésébe egy idegsebész szakorvost is bevonhat.
Neurológiai panaszokat nemcsak az idegrendszer elváltozásai okozhatnak. Gyakran előfordul, hogy az alábbi tünetek más betegség következményeként jelentkeznek, vagy szövődményként lépnek fel idegrendszeri problémák. A hatékony kezelés érdekében mindenképp fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk, ahol a megfelelő vizsgálatokat elvégezve deríthető ki a panaszunk oka.
Ideggyógyászként a neurológus a központi és környéki idegrendszer, valamint a szervezet hozzá kapcsolódó működéseinek zavarait, elváltozásait kezeli. Ide tartoznak az agyi keringést érintő gyulladásos, fertőzéses, vagy immunológiai betegségek is, de a degeneratív és az idegek sérüléséből következő betegségek is. Ideggyulladások kezelésével foglalkozik Dr. Horváth Sándor neurológus.
Az idegsérülések leggyakoribb okai a balesetből származó, ütés, vágás, törés, vagy szakadás miatt létrejövő sérülések. Ezek legtöbbször a kézfej, a kar, a térd és a lábfej területén fordulnak elő, amik sportolás, vagy munka hatására fokozott terhelésnek vannak kitéve.
Az idegi panaszokat okozhatja vírusos gyulladás is, melyet csak a megfelelő vizsgálattal lehet megállapítani. Amennyiben nem kezelik időben, úgy anyagcserezavart és az idegek összenövését is kiválthatja, ezzel tartós problémát okozva a betegnek.
Néhány autoimmun betegség is felelőssé tehető az idegrendszeri problémákért. Ezekre jellemző, hogy a test saját immunrendszerét fordítják maga ellen, ami változatos tünetekkel jelentkezhet, az egyik leggyakoribb jele azonban a gyulladás.
Műtétek után sem ritka, hogy a páciensek idegi zavarokat tapasztalnak. Hosszú műtétek után már az ébredés pillanatában jelentkezhetnek az első panaszok, de a kevés mozgás és hosszas ágynyugalom is lehet a kiváltóokuk.
A jelentkező tüneteket egy görcsös izomcsomó, úgynevezett triggercsomó is okozhatja. Ebben az esetben az ideg elnyomódása bizonyos mozdulatokra igen éles fájdalmat vált ki. Ezt érezhetjük azután, ha kényelmetlen pozícióban aludtuk át az éjszakát, de bizonyos munkakörülmények, például ülő és álló munka során is kialakulhat.
A neurológiai szakrendelés a kórtörténet felvételével, az esetleges családi előzmények megbeszélésével kezdődik. Az orvos a beteg tüneteinek pontos leírására, azok első jelentkezésének idejére is kíváncsi, melyek után állapotfelmérő vizsgálatokat végez. Ezek egy része egyszerű kognitív teszt, melyek során egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét. Másik része a mozgáskoordináció, a járás és az egyensúly vizsgálatára irányul.
Sor kerülhet reflex kalapácsos vizsgálatra is, aminek a segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz és, hogy milyen további vizsgálatokra lehet még szükség. A neurológus diagnózisa felállításához segítségül hívhatja a modern képalkotási eljárásokat (MR, CT, röntgen), elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el (ENG, EMG, EEG) és laboratóriumi vizsgálatot is szükségesnek ítélhet.
Honlapunk sütiket (cookie) alkalmaz annak érdekében, hogy a felhasználói élményt, a kényelmedet emeljék, valamint, hogy az oldalt ennek érdekében fejleszteni tudjuk. Amennyiben beleegyezel a sütik használatába, nyomj az elfogadás gombra! Emellett lehetőséged van a sütik egyedi beállítására.
További információ