Neurológia - Neurológus

Neurológia

A neurológia más nevén ideggyógyászat az agy és a gerincvelő, tehát a központi idegrendszer, valamint az ezekből kiinduló, úgynevezett perifériás idegrendszer vizsgálatának tudománya.

Mivel foglalkozik a neurológus?

A neurológus feladatai közé tartozik az idegrendszeri eredetű panaszok okainak kivizsgálása. Ezeket okozhatja a központi, vagy perifériás idegrendszer valamilyen szerkezeti, vagy funkcionális elváltozása, esetleg betegsége is. A szakorvos első számú tennivalója, hogy a beteg panaszai alapján olyan vizsgálatokat írjon elő, melyek pontosítják a kórképet és segítenek meghatározni a probléma pontos okát.

Ha a neurológus úgy ítéli meg, hogy sebészi közreműködésre is szükség van páciense gyógyulása érdekében, úgy gyógykezelésébe egy idegsebész szakorvost is bevonhat.

Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?

Neurológiai panaszokat nemcsak az idegrendszer elváltozásai okozhatnak. Gyakran előfordul, hogy az alábbi tünetek más betegség következményeként jelentkeznek, vagy szövődményként lépnek fel idegrendszeri problémák. A hatékony kezelés érdekében mindenképp fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk, ahol a megfelelő vizsgálatokat elvégezve deríthető ki a panaszunk oka.

• egyensúly és mozgáskoordinációs zavarok,
• gyakran jelentkező, vagy hosszú ideig fennálló fejfájás,
• szédülés,
• látászavar,
• végtagzsibbadás,
• gyengeség,
• beszédzavar,
• memóriazavarok,
• görcsök,
• a gondolkodás zavarai,
• szívdobogás-érzés, remegés, emésztőrendszeri panaszok,
• szédülés, vagy eszméletvesztés.

Milyen betegségeket kezel a neurológus?

Ideggyógyászként a neurológus a központi és környéki idegrendszer, valamint a szervezet hozzá kapcsolódó működéseinek zavarait, elváltozásait kezeli. Ide tartoznak az agyi keringést érintő gyulladásos, fertőzéses, vagy immunológiai betegségek is, de a degeneratív és az idegek sérüléséből következő betegségek is. Ideggyulladások kezelésével foglalkozik Dr. Horváth Sándor neurológus.

Az idegsérülések leggyakoribb okai a balesetből származó, ütés, vágás, törés, vagy szakadás miatt létrejövő sérülések. Ezek legtöbbször a kézfej, a kar, a térd és a lábfej területén fordulnak elő, amik sportolás, vagy munka hatására fokozott terhelésnek vannak kitéve.

Az idegi panaszokat okozhatja vírusos gyulladás is, melyet csak a megfelelő vizsgálattal lehet megállapítani. Amennyiben nem kezelik időben, úgy anyagcserezavart és az idegek összenövését is kiválthatja, ezzel tartós problémát okozva a betegnek.

Néhány autoimmun betegség is felelőssé tehető az idegrendszeri problémákért. Ezekre jellemző, hogy a test saját immunrendszerét fordítják maga ellen, ami változatos tünetekkel jelentkezhet, az egyik leggyakoribb jele azonban a gyulladás.

Műtétek után sem ritka, hogy a páciensek idegi zavarokat tapasztalnak. Hosszú műtétek után már az ébredés pillanatában jelentkezhetnek az első panaszok, de a kevés mozgás és hosszas ágynyugalom is lehet a kiváltóokuk.

A jelentkező tüneteket egy görcsös izomcsomó, úgynevezett triggercsomó is okozhatja. Ebben az esetben az ideg elnyomódása bizonyos mozdulatokra igen éles fájdalmat vált ki. Ezt érezhetjük azután, ha kényelmetlen pozícióban aludtuk át az éjszakát, de bizonyos munkakörülmények, például ülő és álló munka során is kialakulhat.

További neurológiai betegségek:

• Fejfájás / migrén: a fejfájásoknak több típusát is megkülönböztethetjük. A migrén igen intenzív, féloldali fájdalmat okozó fejfájás, a koponyát abroncsként szorító változat a tenziós fejfájás, míg a szem környékén fellépő, éles, szúró fájdalommal járó típus a cluster. Fejfájás és migrén esetén Dr. Vághy Beatrix neurológushoz érdemes fordulni.
• Porckorongsérv és gerincvelői elváltozások: ezek tartós fájdalommal járó betegségek, melyek megfelelő kezelés hiányában könnyen rosszabbodhatnak.
• Sclerosis multiplex: az autoimmun betegségek azon fajtája, mely a szervezet immunrendszerét alkotó antitesteket meggyőzi róla, hogy az agyat és a gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely a behatoló. Az antitestek támadásának következtében ez begyullad, ami rendkívüli fájdalommal jár, kezelés nélkül pedig az idegek károsodását okozza. Sclerosis multiplex esetén Dr. Halász Judit neurológus tud segíteni.
• Neuropátiás fájdalmak: az idegrendszer károsodása során rendszerint a végtagokban jelentkeznek. Gyakori tüneteik a hideggel-meleggel szembeni túlzott érzékenység, a zsibbadás, vagy a szúró, áramütésszerű fájdalom.
• Agyi keringési zavarok: hátterükben rendszerint stroke áll, amit okozhat agyvérzés, vagy vérrög is. Kezelésével Dr. Kapás István Ph.D. neurológus foglalkozik.
• Epilepszia: vagyis az agy elektromos túlműködéses zavara. Nem minden esetben jár görcsös rohammal, gyakori jelei között szerepel azonban az izomgörcs és a tudatzavar is.
• Mozgászavarok: például remegés, koordinációs zavarok, hirtelen, akaratlan mozgások.
• Alzheimer-kór: a memóriavesztéssel és a gondolkodás zavaraival járó neurológiai betegség lefolyása gyógyszeres kezeléssel lassítható.
• Parkinson kór: az Alzheimerhez hasonlóan a Parkinson is neurodegeneratív betegség, szellemi leépülés helyett azonban az izomműködésre fejti ki negatív hatásait. Parkinson-szindrómával többek között Dr. Gulyás Szilvia neurológus foglalkozik.

Hogyan folyik le egy neurológiai vizsgálat?

A neurológiai szakrendelés a kórtörténet felvételével, az esetleges családi előzmények megbeszélésével kezdődik. Az orvos a beteg tüneteinek pontos leírására, azok első jelentkezésének idejére is kíváncsi, melyek után állapotfelmérő vizsgálatokat végez. Ezek egy része egyszerű kognitív teszt, melyek során egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét. Másik része a mozgáskoordináció, a járás és az egyensúly vizsgálatára irányul.

Sor kerülhet reflex kalapácsos vizsgálatra is, aminek a segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz és, hogy milyen további vizsgálatokra lehet még szükség. A neurológus diagnózisa felállításához segítségül hívhatja a modern képalkotási eljárásokat (MR, CT, röntgen), elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el (ENG, EMG, EEG) és laboratóriumi vizsgálatot is szükségesnek ítélhet.