Belgyógyászat - Belgyógyász

Belgyógyászat:

A belgyógyászat a problémák feltárásával és azok kezelésével foglalkozik. Egyik legfontosabb feladata annak meghatározása, hogy az adott betegséget melyik szakorvos tudja a legjobban kivizsgálni, kezelni. Éppen ezért az egyik legösszetettebb területe az orvostudománynak, az egész szervezetet érintő betegségek felismerése és gyógyítása a feladata. Tulajdonképpen az összes orvosszakma integrálódik a belgyógyászatban - a megelőzés és a gyógyítás tekintetében is.

A belgyógyászati szakrendelésen a belső szervek és szervrendszerek, a szív- és érrendszer, a légző-, az emésztő-, a vérképzőszervek, a máj vagy a belső elválasztású mirigyek működésének ellenőrzése folyik.

A belgyógyászati kezelések olyan betegségekre terjednek ki, melyek az egész szervezetre kihatnak, ilyen például a magas vérnyomás, a pajzsmirigy betegségei, hormonrendszeri problémák vagy a cukorbetegség.

A belgyógyászat legfontosabb szakterületei

• Gasztroenterológia - gyomor- és a bélrendszer betegségei
• Endokrinológia - belső elválasztású mirigyek betegségei
• Kardiológia - szív- és érrendszer betegségei
• Tüdőgyógyászat vagy pulmonológia - légutak betegségei
• Infektológia - fertőző betegségek
• Nefrológia - vese betegségei

Mi történik egy általános belgyógyászati vizsgálaton?

1. Kórtörténet kikérdezése

A páciens korábbi betegségeinek megismerése mellett a szakorvos a családi kórképet tárja fel, a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), gyomor-bélrendszeri (máj, epebetegség), az anyagcsere
(cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), belső elválasztású mirigyek, hormonok, légzőszervi, húgyúti, mozgásszervi megbetegedések, az autoimmun és fertőző betegségek, a fejlődési rendellenességek és a daganatos betegségek családtagoknál való előfordulása fontos lehet a kórkép kialakításában. 

2. A fizikális vizsgálat

Az orvos az általános belszervi állapotot, a test fejlettségét, a páciens tápláltságát vizsgálja. A bőr, látható nyálkahártyák állapotának megfigyelése után kitapintja a pajzsmirigyet, nyirokcsomókat. Kopogtatással és hallgatózással vizsgálhatja mellkast, tüdőt, szívet. Ellenőrzi a pulzust és vérnyomást mér és EKG-t készíthet. Sor kerülhet a has tapintására is. A belgyógyászati vizsgálat részét képezi a mozgásszervek és idegrendszer vizsgálata is.

3. Egyéb vizsgálatok

A tünetek és panaszok, valamint a kórkép és a fizikai vizsgálatok eredményeinek ismeretében labor és egyéb diagnosztikus vizsgálatokat rendelhet el a szakorvos.

4. Kiértékelés

A vizsgálatok, leletek eredményeinek függvényében dönt a kezelésről vagy más szakorvoshoz való beutalásról. A belgyógyász szakorvosok folyamatosan ellenőrzik a beteg állapotában beálló változásokat és a gondozást ezek alapján végzi el.